Életet ment a szűrővizsgálat

A XXI. században már nem a járványok jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát az emberiség számára, hanem a krónikus és a daganatos megbetegedések.

Az ÁNTSZ jelentése szerint magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz. A halálozás mértékét mutató számok olyan magasak, hogy Magyarország világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen az összes halálozás mintegy felét okozva, a halálozás mintegy negyedéért pedig a daganatos betegségek felelősek. E betegségek népegészségügyi fontossága tehát kiemelkedő, hiszen a születések számát messze meghaladó halálozás jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz.

A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes. Bár a vizsgálatokra meghívást kapunk, jogi értelemben nem kötelezőek, hiszen csak a közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelezhetőek az egyének, a rák viszont „nem közveszélyes, hanem csak önveszélyes” betegség. A szűrővizsgálaton való részvétel csak az egészségügyi ellátórendszer által felkínált és ajánlott lehetőség.

Nagyon sokan mégsem élnek vele, mert félnek szembesülni egy esetleges rossz hírrel, illetve el szeretnék kerülni a bizonytalanságban töltött időt, amíg várnak a vizsgálat eredményére. Pro és kontra érveket összevetve érdemes a szervezett lakossági szűrővizsgálatokon részt venni, mint egy kezelhetetlen végstádiumban szembesülni a betegséggel. Mindenkiben megvan az a bizonyos félelem a vizsgálat pozitív eredményétől, de merjünk szembe nézni a kisebb problémával, és nem szőnyeg alá söpörni!

(Forrás: Webbeteg, ÁNTSZ)