A hamu nem a szemétbe való!

A DTHK ezentúl nem szállítja el a faégetés során keletkezett hamut, azt javasolják, hogy azt mindenki a telkén belül hasznosítsa.

A DTHK a következő közleményt juttatta el a szerkesztőségünkbe: “Az 10 01 01 EWC kódú hamu, salak és kazánpor megnevezésű hulladék termikus folyamatból származó hulladék, mely nem tartozik a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok közé, így ezen hulladék elszállításával, kezelésével nem áll fenn kötelezettsége a közszolgáltatónak.

A fahamu felhasználására javasoljuk, hogy az ingatlan használók a hamut lehetőség szerint a telkükön hasznosítsák, mivel a kihűlt fahamu számos nyersanyagot tartalmaz, az akár a komposztba is hasznosítható. A fahamu hozzáadásával készült komposzt értékes mész – és káliumforrást jelent a kert számára, amellett, hogy egyéb hasznos nyomelemeket is bőven tartalmaz.”

Mi is az a hamu?
A hamu nem más, mint növényi, és/vagy állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványos alkotó rész. Régebben a nem nemes fémek izzításakor keletkező fémoxidokat is hamunak nevezték. A növények hamuja kálium-, magnézium-, és kalcium-oxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, vasat, klórt, nátrium-oxidot és még alumínium-oxidot is tartalmazhat. A hamu felhasználható, régebben is megtették ezt. A növények hamuját használták hamuzsír gyártására, amiből szappanfőzők, festők, fehérítők és cserzők lúgot készítettek még a XIX. század végén is.

A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz, emellett erősen lúgos, 10-13 közé esik a pH értéke. A lúgnak pedig köztudottan tisztító hatása van, viszont ez a káliumtartalomtól függ – egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik. A bükk hamujából gyengébb lúgot nyerhetünk, mint a gyümölcsfákéból, a legerősebbet pedig az akácfának és a kukoricaszárnak köszönhetjük.

Trágyázzunk hamuval!

A hamu kiváló mész-, és káliumforrás kertünk számára, ráadásul több olyan nyomelemet is kijuttathatunk a segítségével, amikre nagy szükségük van a növényeknek. Nincs más dolgunk, mint vékony rétegben elszórni a kertben a hamut, vagy pedig a komposztra borítjuk. A második megoldás célszerűbb, mert nedvesség hatására oldódnak a lúgok és a különböző sók. Ezért is kell vigyázni a hamuval: nagyobb mennyiségben a növényeket megperzselheti, viszont, ha először komposztáljuk, akkor jócskán csökkenthető a kockázat! Az idők folyamán megállapították, hogy a tölgyből, juharból, vagy hasonló keményfából keletkezik a hamu, akkor az nagyobb arányban tartalmaz értékes tápanyagokat és ásványi anyagokat, mint a puhafák, például a fenyőfélék hamuja.

Hamu felhasználása kártevők ellen

A fahamuban sókat találhatunk, ezek pedig segítenek a kártevők elleni harcban. A legegyszerűbb megoldást a hamu jelenti házas-, és házatlan csigák, illetve egyéb gerinctelen puhatestű ellen. Nincs más dolgunk, csak a növények köré szórni belőle, és ezt mindig pótolni, ha csapadék éri – ezt is említette ugyebár, a nedvesség kivonja a sót a hamuból.

A hamu lúgos, ebből adódóan segítségével módosítani tudjuk a talaj pH-értékét – a hamu növeli az értéket, azáltal, hogy csökkenti a savasságát. Ezért viszont arra oda kell figyelnünk, hogy trágyázásra ne használjuk a kifejezetten savas közeget kedvelő növényeink közvetlen közelében!

A hamu további felhasználása a kertben
A hamut télen is használhatjuk, szintén a már említett sótartalma miatt alkalmazzuk utak, járdák jégmentesítésére! A hátránya az, hogy a cipő talpára rátapadt. A fahamu nemcsak a csigák ellen véd, hanem a levéltetvek és a pajzstetvek ellen is hatásos! Lombhullás után érdemes a fák törzsét és vastagabb ágait fahamuval beszórni, és azonnal el fognak pusztulni a kártevők.

Elköltöztethetjük a hamu segítségével a hangyákat is: nincs más dolgunk, mint egy kupac hamut tenni a hangyabolyra, a hatás nem marad el. Egyéb kártevők ellen is hasznos, érdemes a pincék, sufnik sarkaiba szórni egy-egy kisebb kupaccal belőle, ugyanis elűzi az egereket, patkányokat és a csótányokat. Fahamuval védhetjük házi kedvenceinket is, ecettel és hamuval keverjünk ki egy kenhető masszát, és dörzsöljük át vele a kutyát/macskát – ez a módszer elriasztja a bolhákat, tetveket és még a kullancsokat is!

Forrás: Agrároldal