Fájó szívvel búcsúzott a mogyoródi közösség Lesku Ferenctől, aki az elmúlt 30 évét településünkön töltötte. 78 éves korában, 2024. június 16-án halt meg, búcsúztatója július 4-én volt a mogyoródi temetőben.
Lesku Ferenc két testvérével együtt Budapesten született. Családjáról sokat elmond, hogy édesapja vitézi rangban volt. Gyermekkori barátainak sorában elég, ha csak két nevet említünk, akikkel együtt játszottak a Szent István parkban és környékén: az egyikük Máté Péter, a másikuk Fenyő Miklós. A 90-es évek közepén érkezett Mogyoródra, egy országosan kevésbé ismert sportág, a kutyakiképzés tudományával, amelyben azután itt teljesedett ki. Szakterületének országos bajnoka és szakmai atyja volt, ő alapította meg a Magyar Németjuhász kutya Klubot, és hozta létre a Mogyoród KSK berkein belül a mogyoródi kutyás szakosztályt.
“Közösségi emberként fő célkitűzései megegyeztek a Mogyoródi Sportkör elveivel: egy pénzorientált világban fontosabb dolog közösséget építeni, és ebben a közösségben átadni szakmai tudást és emberi értékeket. Mi jellemezte ezeket az éveket? Mindenekelőtt az a munka, amit a hétköznapokban át lehet adni ember és kutya kapcsolatából, ami alapja minden sikernek. És ilyen sikerekből jutott nekünk is, akik figyeltük minden szavát, melyek élvezetessé tettek egy-egy kutyás bemutatót. Az éveken keresztül Mogyoródon rendezett országos bajnokságoknak, bemutatóknak 2–300 nézője is volt, akik számára Feri barátunk érthető nyelvre fordította le a gazdák és a próbatételeknek kitett kutyák minden mozdulatát. Volt itt országos bajnokság mogyoródi bajnokokkal, válogatott versenyzőkkel, de Feri szívesen ment kutyás táborba fiatalokat oktatni, megszerettetni egy sportágat. Több alkalommal látogatott el testvértelepülésünkre, Madéfalvára is bemutatót tartani. Jellemző volt rá, hogy minden ilyen alkalommal csapatával együtt imádkozott Csíksomlyón, a magyarok zarándokhelyén.
Ez a nagylelkű munka hozott számára díjakat, elismeréseket: Magyar Bajnok volt, az Év Sportolója Mogyoródon. Életmű díjat kapott az országos szövetségtől. Gyémántkoszorús mesterkiképző lett. Legutóbb a Németjuhász Kutyás Világbajnokságon Győrben méltatták és emelték ki egész életének munkásságát. A szakmai siker fontos része volt az életének, de voltak ettől fontosabb értékek is számára. A családi események mindig elsődlegesek voltak számára, és számtalan alkalommal megtapasztalhattuk Istenbe vetett hitét. Ezen értékek fontosságát adta át számunkra a mindennapok során is. Így fog megmaradni emlékeinkben! Ferikém, Isten áldjon!” – búcsúzott tőle Hutter József temetési beszédében.
– Feri bácsinak nagyon jó humora volt, mindig tartott a tarsolyában néhány jó viccet. A gyerekek szerették őt, hosszú időn át rendszeresen jöttek hozzá délutánonként beszélgetni. Szakmailag pedig a legnagyobbak közé tartozott: rengeteg kutya fordult meg a kezei alatt, nem véletlenül kapta meg a gyémántkoszorút. A kutyás körökben sokan megemlékeztek róla, és hajtották meg a fejüket halálakor – tette hozzá Szőcs Zoltán, a KSK kutyás szakosztályának vezetője.