99 éves korában, családja körében január 27-én délután meghalt Koncz Marika néni, a legidősebb mogyoródi lakos. Már december óta betegeskedett, de a Mindenki Karácsonyán még részt vett, és át is vette a legidősebb lakosnak járó elismerést – immár harmadjára. Emlékére közzétesszük a vele készített interjúnkat.
Marika néni 99 évvel ezelőtt, 1924-ben született mogyoródi családi házukban. Fiatalkorában erős és szívós lány volt, az iskola után Fótra járt az uradalomba borsót szedni, majd a háború után üzletben dolgozott pénztárosként és gyapjúmosóként.
– A háború alatt nehéz volt, kifosztottak mindenünkből. Aszódra jártunk gyalog élelmet cserélni. Később amikor dolgozni kezdtem, minden nap elgyalogoltam a HÉV-hez vagy a vonathoz, és a 12 kilométeres úton is végig álltam, én ugyanis nem szeretek ülni. A munka a mindenem, mindig tisztességesen végig dolgoztam a nyolc órámat. Ki is tüntettek többször is, mint kiváló dolgozót – emlékezett vissza a fiatalságára Marika néni.
Hét kérőből egyhez se ment hozzá
A szerelem viszont nem úgy sikerült, ahogyan számított rá: bár hét kérője is akadt, de nem ment férjhez, mert világ életében csak egyet szeretett.
– Nagyon gazdag fiú volt az én első szerelmem, én pedig olyan szegény, hogy a szülei nem engedték, hogy elvegyen. Többen is álltak sorba utána, volt, aki már megvette a gyűrűt is, sőt olyan özvegyember is megkérte a kezem, akinek a felesége a halálos ágyán mondta, hogy engem vegyen el, de én nem mentem hozzá egyikhez sem – merengett az idős asszony. – Saját gyerekem ugyan nem született, de attól még van családom! A testvérem unokáját Adriennt, és az ő gyermekeit úgy szeretem, mintha édes unokáim lennének.
Nyugdíj után is aktív élet
Marika néni a nyugdíjazás után sem tudott otthon ülni: elment a lóversenypályára buktát sütni. Egészen az idei télig otthonában is sokat szorgoskodott: eljárt a boltba, templomba, ha kellett lemászott az árokba, hogy rendbe rakja. A nyáron még felkapálta a kertet, és ültetett egy kis borsót. Karácsony előtt nem sokkal azonban megbotlott, és elesett.
– Vendégem volt, és vittem ki az edényt a konyhába. Annyit láttam csak, hogy fekete füst jön a cserépkályhából, odafordultam, és elestem. Nagyon megütöttem a fejem, és mozdulni se tudtam utána. Elvergődtem az ágyig, lehúztam a takarót, és ott aludtam a földön az éjjel. Három napig feküdtem a szőnyegen, mire megtaláltak – fejtegette Marika néni. – Most nem tudom mozgatni a lábamat, így ülnöm kell sajnos, de ezt leszámítva jól vagyok.
A hosszú élet titka
A csöppnyi idős asszony olyannyira egészséges, hogy gyógyszert sem kell szednie: csak egy pohárka vörösbort iszik meg minden nap, mert az jót tesz a vérképzésnek.
– Szerencsés a genetikám is, apám 93 évesen, a nővérem 96 évesen halt meg végelgyengülésben – árulta el. – Én igyekeztem úgy élni, hogy mindig csak a jóra és szépre gondoljak. Jókat ettem, jókat ittam, és nem fájt a szívem sosem – szerintem ez a hosszú élet titka.
Marika néni 100 évig szeretett volna élni, és kis híján sikerült is neki. Emlékét örökre megőrizzük a szívünkben.