A Juhász Jácint Művelődési Ház könyvtárának színe-javát mutatja be az olvasóknak heti sorozatunkban Grabeczné Sárosi Katalin könyvtáros. A “Könyvet házhoz” szolgáltatás ráadásul házhoz szállítja az olvasnivalót! Írják meg a muvelodesihaz@mogyorod.hu-ra, hogy mit szeretnének olvasni, vagy telefonáljanak a +36 30/6764-169-ra hétköznap 8-18 óra között.
Ken Follett: Egy új korszak hajnala – A katedrális előzménye
A shiringi erőd nem nagyon különbözött a cherbourg-itól, csak a lakótorony hiányzott belőle. Voltak házak, istállók, raktárak, nyitott konyhák. Az egyik ház kétszer akkora volt, mint a többi, a két végébe apró ablakokat vágtak: ez lesz a csarnok, ahol az elöljáró tartja a gyűléseket és a lakomákat. A sokaság két sorba állt, nyilvánvalóan azt várták, hogy Ragna közöttük lovagoljon a csarnokhoz. A lány nem sietett, mert látni akarta az arcokat, hogy mosolyoghasson rájuk.
A hosszú ház ajtaja előtt ott állt Wilwulf. Éppen olyan volt, ahogy Ragna emlékezett, magas és hanyag tartású, bajsza és dús haja szőke, az álla borotvált. Vörös köpenyt viselt, zománcos dísztűvel összefogva. Olyan fesztelenül mosolygott, mintha tegnap váltak volna el, és nem két hónapja. Hajadonfővel állt az esőben, nem érdekelte, hogy megázik. Szélesre tárta a karját.
Ragna nem bírta tovább fékezni magát. Leugrott a lováról, és futott hozzá. A nézők megéljenezték túláradó örömét. Wilwulf még szélesebben mosolygott. A lány a mellére borult, szenvedélyesen csókolta. Az éljenzés mennydörgéssé erősödött. Ragna átkarolta a vőlegénye nyakát, majd egyet szökkent, és Wilwulf derekát is átkulcsolta a lábával. A tömeg őrjöngött.
Az Egy új korszak hajnala Ken Follett legsikeresebb regényének, A katedrálisnak az előzménye, azt az időszakot képzeli el, amikor egy félreeső hely elkezdett hatalmas kulturális központtá növekedni.
A regény négy főszereplőjének életén keresztül megismerjük az 1000 körüli Anglia kegyetlen és vad társadalmát, ahol a király megpróbál érvényt szerezni a jognak és a törvényességnek: Edgar, a fiatal hajóács jövőjét szerelmével, egy férjes asszonnyal képzeli el, a vikingek váratlan támadása azonban mindent megváltoztat; Ragna normandiai hercegnő húszévesen halálosan beleszeret az udvarukba látogató, a negyvenes éveiben járó angolszász előkelőbe, Wilwulfba, feleségül megy hozzá, és követi egy ismeretlen világba, Angliába; a gátlástalan, álszent és hatalomvágyó Wynstan püspök minden eszközt megragad, hogy növelje hatalmát és befolyását, de szembekerül az idealista Aldred szerzetessel, aki nem hagyja, hogy földi hatalmak befolyásolják szent küldetését.
Follett ebben a regényében is – akárcsak a sorozat többi kötetében – izgalmas, fordulatos, szenvedélyes érzelmekkel teli cselekménnyel vezeti végig olvasóit a zűrzavaros éveken.
David Nicholls: Mi
Douglas Petersen szelíd visszafogottsága olyan humorérzéket takar, amivel mindenki nagy meglepetésére úgy elvarázsolja a gyönyörű Connie-t, hogy sikerül egy második randevúra is elcsábítania, majd a házasságra is rávennie. Majdnem harminc évvel azután, hogy kapcsolatuk Londonban szárba szökkent, többé-kevésbé boldogan élnek egy külvárosban, morcos nagykamasz fiukkal, Albie-val.
Aztán Connie közli Douglasszel, hogy szeretne elválni.
Az időzítés rosszabb nem is lehetne. Connie, hogy fia művészi törekvéseit bátorítsa, egy hónapos európai körutat tervezett a nyárra, ezzel lehetőséget adva a családnak, hogy a világ leghíresebb műremekeit együtt nézhessék meg. Erről az útról minden problémája ellenére képtelen lemondani. Douglas titokban meg van győződve arról, hogy az út új mérföldkő lesz a házasságukban, felmelegíthetik Connie-val a románcot, és talán még Albie-val is sikerül szeretetteljesebb kapcsolatba kerülnie.
Douglas odisszeája, ami Amszterdam utcáin, Párizs híres múzeumain és Velence kávéházain keresztül Barcelona tengerpartjáig vezet, életre kelti Európát, miközben ő maga is kénytelen kőkemény felismerésekkel szembenézni. Vajon férjként ez az utolsó nyara, vagy sikerül a házasságát, és talán az életét is megmentenie?
Megrendítően hiteles mese egy házasság válságáról.
Szántó Dániel: Egy pap vallomása
“- Honnan értesült az emberrablásokról? – kérdezte kásás hangon.
Mihály atya felnevetett:
– Onnan, hogy én tüntettem el őket.
– Maga? – Viktor nem bírta megállni, hogy ne mosolyodjon el.
– Én bizony. Elraboltam őket, koporsóba fektettem a testüket a föld alá valahol messze innen, és otthagytam őket. Van levegőjük, némi italuk és élelmük. Úgy számoltam, hogy nagyjából egy hétig húzzák. Persze csak ha elég kitartóak.”
Egy hitében megrendült katolikus pap.
Egy megszállott elme kísérlete, elevenen eltemetett kísérleti alanyokkal.
Egy őrült nyomozás, ahol nem az elkövetőt kell megtalálni, hanem az áldozatokat.
Egy kiégett nyomozó és egy törtető nyomozónő küzdelme, miközben az óra kérlelhetetlenül tovább ketyeg…