Ismerős arc köszönti a mogyoródiakat, ha bekukkantanak a szolgálattevői-irodába a HÉV-állomáson. Baranyi Sándor immár 34 éve dolgozik a gödöllői vonalon: ebből 17 évet járművezetőként, 17-et pedig forgalmi szolgálattevőként töltött.
Ruganyos léptekkel halad a mogyoródi állomás peronján szépen vasalt öltönyében Baranyi Sándor. A szerelvény mellé áll, gondosan végigpásztáz minden egyes kocsit, majd tárcsájával int a szerelvénynek: „Mehet.”
Mit csinál egy forgalmi szolgálattevő?
A gépesítés és az automatizálás miatt vannak olyan állomások, ahol nincs szükség a személyes jelenlétre, itt mégis: sok szempont miatt, talán a leglátványosabb hogy a megállót ívbe építették, így Gödöllő felé indulva a vezető nem látja a hátsó három kocsit. A szolgálattevő az, aki jelzést ad, amikor már befejeződött a le és felszállás. A feladata azonban ennél sokkal összetettebb: nagyon sok éberség és koncentráció szükséges hozzá. Folyamatosan figyelni kell az áthaladó szerelvényeket, hogy van e velük esetlegesen valamilyen probléma, Emellett kapcsolatot tart a többi szolgálattevővel, kezeli a sorompót, indítja és érkezteti a vonatokat.
Bádogosból vasutas
Sándort minden mogyoródi ismeri, aki csak HÉV-vel jár, hiszen tizenhét éve dolgozik az állomáson.
– “Az eredeti foglalkozásom tetőfedő és bádogos, ebben is dolgoztam egészen 1986/87 teléig. Ekkor olyan nagy hó volt, hogy hónapokon át nem lehetett dolgozni, kénytelen voltam más kenyérkereset után nézni. Tavaszig akartam maradni a HÉV-nél, de közben megtetszett ez a szakma, ez a közeg, és végül maradtam” – elevenítette fel a kezdeteket Sándor. – “Másfél évig jegyvizsgáló voltam, majd HÉV-járművezető lettem. Egy darabig még másodállásban jártam építkezésekre, de hamar felhagytam vele. Később elvégeztem a forgalmi szolgálattevői képzést, és 17 éve már állomáson dolgozom. Szeretem a munkát, mert pörgős, folyamatosan tanulnom kell, és most már alkalmam van a fiatalabb generációt is tanítani.”
A gyermeke is vasutas lett
Sándor kisebbik gyermeke még tervben sem volt, amikor elszegődött dolgozni a HÉV-hez. Most már felnőtt férfiként a fia is a cégnél dolgozik immár 11 éve.
– “A gyerekek rendszeresen jöttek velem dolgozni az iskolai és óvodai szünetekben. Amikor állt a szerelvény, bejöttek a vezetőállásba, kipróbálták az irányítótáblát” – folytatta Sándor. – “Nem akartam én, hogy vasutas legyen belőlük, mégis így alakult. Gyerekkoruktól magukba szívták ezt az életérzést, és nem csodálom, hogy ők is erre az útra léptek.”
133 éves a Gödöllői HÉV vonal
Cintkotáról 1888-tól járt vasút Csömör felé. Ez volt a második fővárosi HÉV-vonal, és sokáig az egyik legforgalmasabb mind közül. Húsz évvel később kezdték tervezni a hosszabbítást, Ferenc József császár kedvenc nyaralóhelye, Gödöllő irányában. 1911-ben adták át a meghosszabbított vonalat a nagyközönségnek, ekkor kocsiszín és áramátalakító is épült Gödöllőn. Tovább is szerettek volna építkezni: az Aszódig tartó 14,4 kilométeres szakasz bizonyos földmunkáit is elvégezték már, a beruházást a világháború lesöpörte a tervezőasztalról.
Ma két különlegességgel büszkélkedik a gödöllői HÉV. Itt található az egyetlen működő szárnyvonal: Cinkotától Csömör felé. Emellett ez az egyetlen olyan vonal, ahol a mai napig is bal oldali közlekedés maradt érvényben. Az országban 1941-ben vezették be a jobb oldali közlekedést, a budapesti tömegközlekedésben hónapokig tartott az átállás. Néhány kakukktojás maradt csak: a kisföldalatti, a szentendrei és a gödöllői HÉV. Szentendrén 1947-ben, a földalattinál 1973-ban tértek át a jobb oldali közlekedésre. A gödöllői vonalon viszont a mai napon is a „Balra tarts!” van érvényben.