Szent Mihály Főangyal búcsúnapján testvérpár kapta az elismerést

“Akinek temploma van, annak hite van,

akinek hite van, annak Istene van,

akinek Istene van, annak lehet örök élete”

Szent Mihály Főangyal búcsúnapja minden hívő mogyoródi katolikus számára fontos ünnep. A jeles napon megáldották a templomtetőt, kiosztották a Szent Mihály Főangyal díjakat és emléktáblát is avatattak.

Az ünnepi szentmisét és homíliát – a Mogyoródi Római Katolikus Egyházközösség képviselője, Tóth József Miklós plébános úr meghívására – Főtisztelendő Horváth Zoltán István apostoli protonotárius, kanonok, esperes – plébános atya mutatta be.

A templomtető megáldásának imádsága és az emléktábla avatása után az atya beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy – „Szent Mihályt, mint egy páncélost, katonaként ábrázolja a templom oltára, aki legyőzi a gonoszt megtestesítő sárkányt. Olyan dolgokról, melyekkel a hétköznapi életben rendszeresen, újra meg újra meg kell küzdenünk. Ezekkel szemben sokszor gyengének bizonyulunk és elbukunk. Vajon a kísértések idején, képesek vagyunk-e átlátni a gonosz lélek cselszövésén? Nem könnyű feladat ez, de itt van nekünk segítségül e küzdelemben Szent Mihály az ő erejével.”

Testvérpár kapta a Szent Mihály Főangyal díjat

A szentmise végén, az ünnepi búcsú emelkedett pillanata a Szent Mihály Főangyal díjak átadása volt, melynek előkészületei idén is titokban zajlottak. A díjat 2017-ben alapították azzal a szándékkal, hogy mindazok, akik életük példájával és cselekvő szeretetükkel kitűnnek a hívek sorából, elismerésben részesüljenek.

A díj egy színezüst érem, egyik oldalán a mogyoródi templom és Szent Mihály képével, a másik oldalán a díj- és a díjazott nevével és az évszámmal. Az érem mellé ezüst kitűzőt is kaptak a díjazottak, a Templom sziluettjében mutatkozó Szent Mihály ábrázolással.

„Amikor a Szent Mihály Főangyal díjat évről évre átadjuk, ez a megfontolás van a háttérben: kifejezni az elismerést, megköszönni a szolgálatot, amely soha nem öncélú, hanem mindig a közösség javát szolgáló, a segítő isteni szándék teljesülése, a személy hivatásának kiteljesedése az Úr emberszerető jóságos tervei szerint – mondta ünnepi beszédében Kamarás Zsuzsanna, a Mogyoródi Szent Mihály Templomért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A díjat idén Dr. Varga Antal Tamás és Varga Nándor kapták az az egyházközségben vállalt kitartó és áldozatos munkájukért, valamint a közösség szilárd alapjainak megtartásáért és gondozásáért.
A díjátadó előtt Kamarás Zsuzsanna  az alábbi a méltató beszédet osztotta meg a hívekkel a Varga Nándorról:

“Díjazottunk egy ötgyermekes, tősgyökeres mogyoródi, katolikus család harmadik gyermeke. Azt mondják, a középső gyermek összetartó szerepe kimagasló a családban. Összetartó, közösségformáló szerepét a mai napig őrzi.

A középiskolát a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte. A piarista szellemiség, kegyesség és tudomány azóta is kíséri útján: „okos és mégis gyöngéd érzelmekkel átszőtt alapmagatartást jelent ez (…), tiszteletet a teremtés minden értéke iránt, családias közvetlenséget, amellyel az ember megtalálja helyét a teremtő és megváltó Isten terveiben, és tevékenyen, de szerényen igyekszik előmozdítani a közösség javát.” (Jelenits István)

Építőmérnökként a stabilitás, a biztonság, a realitás és a tisztánlátás híve, melyet az egyházközség ügyeiben és a hitéletben egyaránt képvisel. Mindennapi tevékenységét és mérnöki munkáját ugyanakkor a hit és az emberek szeretete szövi át. Gondoskodó típus: templomunk és plébániánk műszaki berendezéseit folyton átnézi, ellenőrzi, megjavítja, az újdonságokat kitalálja, megszerkeszti és kivitelezi.

A hűség és igazság munkatársa, aki sosem felejti el, honnan érkezett.  Habár az ország különböző pontjain is élt és dolgozott – és néhány évtizede tért vissza Mogyoródra – családja, szülőfaluja, az egyházközség, ahol a keresztséget kapta, mindig is nagyon fontos volt számára. Szervezőként, vezetőként, adományozóként, vagy akár a szerszámmal a kezében mindig bőségesen kiveszi a részét a feladatokból és a munkából, legyen szó akár a település projektjeiről, akár egyházközségünk teendőiről.

Építőmérnöki tudását és tapasztalatát egyházközségünk és a templomunk javára is nagymértékben fordította: áldozatkész és kiemelkedő szerepet vállalt többek között a temető stációinak, majd a plébánia épületének renoválásában, a templom előtti támfal újraépítésében és a templomtető felújításában is. Láthatatlan mégis fontos eredményei ezekben a projektekben, hogy tapasztalatait és kapcsolatait kamatoztatja a felújítások költséghatékonyságának érdekében. Munkájával kivétel nélkül és önzetlenül a közösség és más emberek javait szolgálja.

Kiváló építő. Nemcsak épületeket, hanem közösséget is épít. Mély igazságérzettel és példamutató becsülettel végzi önkéntes munkáját.

Humora, életszeretete – mely ugyanakkor megfelelő alázattal és elfogadással tekint a Teremtő döntéseit és az élet alakulását illetően – az életében adódó legnagyobb nehézségeken is átsegítette. A Falka József kórus tagja; jókedvéből azonban nemcsak a kórustagok részesülnek. Különösen jó előadásmódjában mesélt történetei, viccei gyakran egy egész busznyi társaság szemeibe képesek a meghatottság és a nevetés könnyeit csalni.

Érzelmes és kitartó; szabálykövető, pontos és mindig a megoldást keresi, ugyanakkor megfelelő könnyedséggel áll a kihívások elé. Fiait, Zsoltot és Dánielt is ebben a szellemiségben nevelte. Családja a Jóisten bőkezű áldásában is részesült, hiszen négy unokája közül három ezen a nyáron, pár hét különbséggel született.

Az egyházközségünkben vállalt kitartó és áldozatos munkájáért, valamint a közösség szilárd alapjainak megtartásáért és gondozásáért a Mogyoródi Szent Mihály Templomért Alapítvány a Szent Mihály Főangyal-díjat adományoz Varga Nándor részére.

Kérjük Istent, hogy még sokáig tartsa meg őt közösségünkben és ugyanebben a jóakaratú és szeretetteljes lelkületben, melyet az elmúlt évtizedek során tőle kaptunk!”

Dr. Varga Antal Tamásról pedig a következőket mondta Kamarás Zsuzsanna:

“Az emberek azért születnek a világra, mert Isten szeretett teremtményei, akikkel Ő a Teremtő, meg akarja osztani saját dicsőségét, és segítve őket hivatásuk teljesítésében, egy egész örökkévalóságon át közösségben szeretne lenni velük. Amikor a Szent Mihály Főangyal díjat évről évre átadjuk, ez a megfontolás van a háttérben: Kifejezni az elismerést, megköszönni a szolgálatot, amely soha nem öncélú, hanem mindig a közöség javát szolgáló, a segítő isteni szándék teljesülése, a személy hivatásának kiteljesedése az Úr emberszerető jóságos tervei szerint. Ma, egy ilyen személyre tekintünk és köszönjük meg, hogy értünk elfogadta Istentől a neki szánt közösségi hivatását.

Díjazottunk Mogyoród szülötteként élete első pillanatától itt élt és él közöttünk. Csendes, de ugyanakkor nélkülözhetetlen szolgálataival jelen van a hétköznapjainkban. Tudásával, tanácsaival, áldozatvállalásaival, közösségi szemléletével, fizikai erejével, önzetlenségével, és anyagi áldozataival szolgálja egyházközségünk lelki- és földi előremenetelét, jó példát adva ezzel a ma emberének és az eljövendő nemzedéknek egyaránt. Népes, tradicionálisan katolikus családból származik. Öt testvér közül, ő a negyedik. Az imádság, a szentmise, a liturgia szolgálata, az egyház tisztelete, a papok szeretete családi jellemvonásként ott van az ő és szerettei életében.
Már fiatal fiúként ministrál, később pedig aktív tagja a Kántoratya által szervezett kórusnak, melyben ma is, olykor nagyon sok áldozat árán, jelentős feladatot vállal. Örömmel láthatjuk és adhatunk hálát az Istennek az oltár melletti szolgálataiért, amit mind a mai napig szívesen végez a hétköznapokban. Szeretetteljes házasságából négy gyermeke született, akik révén ma már boldog nagyszülőként tekint a jövőbe. Igen, a jövőbe, mert Isten szándéka szerinti tervei vannak. Békés természetéből adódóan, az imádság embereként a sok feladatot, melyet az Úrtól kap, mindig nagy alázattal és odaadással végzi. Nem jellemző rá a kétségbeesés ebből adódóan lehetetlennek tűnő ügyek oldódnak meg személye által. Szorgalmas és önzetlen munkájával jelentős szerepet vállalt egyházközségünk legutóbbi feladatának, a templomtető cseréjének megoldásában is. Gondos gazdaként óvja és védi azt az egyházi környezetet, melyet elődeitől kapott ajándékba, és amelyet örökségül fog hagyni utódaira.

Közéleti szerepvállalásának díjazását hosszú éveken keresztül maradéktalanul egyházközségünk javára bocsátotta. Ebből sok minden újult meg. A teljesség igénye nélkül többek között a hittanterem ablakainak cseréje, és a plébánia konyhája is. Felajánlása tette lehetővé a Szent Mihály Templomért Alapítvány működését és biztosította annak közhasznúságát. Szerénységbe burkolódzó személyisége soha nem kereste a feltűnést és az elismerést! Mindig azt tette, amit tennie kellett, amit megkívánt a krisztusi önzetlen szeretet és az egyházközség java.

Szavaiból és nemes példájából egyértelmű, hogy számára a mogyoródi egyházközség nem egy civil szervezet, de nem is csupán egy vallási közösség, ahol, ha kell, néha jelen van, hanem számára a mi közösségünk egyben családot is jelent.

Méghozzá olyan családot, amit nem a test és a vér kapcsol egybe, hanem amelyben a testvéri közösségét a Krisztus testében és vérében való egység hordozza. Olyan egyűvé tartozás ez, ami az Eucharistiában gyökerezik és e szentségben nyeri el célját és értelmét. Ezért tud együtt sírni, nevetni, felelősséget vállalni, segítő és oltalmazó kezet nyújtani mindazoknak, akik körbe veszik őt.A kívülálló szemével így jellemezhetnénk Dr. Varga Antal Tamást a Szent Mihály Főangyal-Díj idei első díjazottját.

Végezetül pedig azt kérjük a Jóistentől, hogy tartsa meg őt továbbra is mindnyájunk és családja számára! Erősítse meg a jóban, amit elkezdett benne és földi élete végeztével vezesse be örök Országába!”

Fotók: Kozma Erika

Ossza meg másokkal is a cikket!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük