Ünnepi várakozás, szikrázó karácsonyi fények és velünk élő néphagyományok teszik felejthetetlenné ezt az időszakot. Bár igaz, ez az év másképp alakult, mint bárki tervezte volna. A koronavírus árnyékában több esemény is elmaradt, mégis szeretnénk Mogyoród gazdag tradícióit életben tartani.
Varázslatos énekek: bölcsőcskézés
Bölcsőcskézéskor az iskolás lányok hófehérbe öltöznek, felöltik a blúzt, a bőszoknyát, a köténykét fehér madeira díszítéssel, vállaikat pedig berliner nagykendővel takarják el, melyet derekukon kötnek keresztül. Két angyal és két leánypásztor fogja közre a legkisebbet, Szűz Máriát, aki fején mirtuszkoszorút, fátylat és egy kis piros papírkoronát visel. Vállán kasmírkendő nyugszik, miközben kezei között tartja a fából ácsolt bölcsőt, benne az alvó babával. Az ötfős kis csapat gyönyörű énekkel teszi teljessé az ünnepi hangulatot. Nem csoda, hogy az ismert népzenei kutató, zeneszerző, Volly István is megemlékezett erről a kedves szokásról a „Magyar karácsonyok” című gyűjteményében.
Szívmelengető játék: betlehemezés
De nem csupán a bölcsőcskézésről, hanem a betlehemezés nemes hagyományáról is írt az elismert szakember, amikor a fiúk vallásos játékkal örvendeztetik meg az otthonokat. A jeles alkalomkor a hírnök, a két angyal, az öreg pásztor, a kis bojtár és a virrasztópásztor együtt járják a községet a betlehem, a szalagos csengő, a hírnök bot, a tüzet jelképező, piros papírral bevont lámpa, valamint a furulya társaságában.
Finom illatok nyomában: ostyahordás
A gyerekeken túl természetesen a felnőttek is bekapcsolódnak az ünnepi készülődésbe. Különleges és egyedülálló szokás Mogyoródon a „Kántor-ostya” sütése és hordása, mely általában Krisztus Király vasárnapját követő héten veszi kezdetét. Nem ritka, hogy ilyenkor 50-60 lány és asszony sütötte egyszerre a roppanós édességeket, melyekből már 50 ezer darab is készült korábban! A hatalmas adagot aztán kiporciózták és kis csomagban szállították ki a helybélieknek. Idén, a járványhelyzetre való tekintettel várhatóan kevesebb ostyalap készül majd – az előzetes igényfelmérés szerint –, de a készítők ugyanúgy beleteszik majd szívüket-lelküket a csemegékbe, mint eddig is.
Jakab László kántor elárult néhány érdekességet is a 100 éves múltra visszatekintő Kántor-ostya sütéséről.
Az elődöm, a szalézi szerzetes pap, Falka József atya honosította meg a – kezdetben csak családi – hagyományt, hogy az egész falu lakosságát megajándékozzák a Kántor-ostyával. Ezért megkérte a helyi asszonyokat, hogy segítsenek neki az édes csemegék elkészítésében. Így történt, hogy négy héten át, egyszerre három helyen sültek a finomságok, ahol az ostya mellett duda is került a kemencébe – körülbelül 60 asszony gondos kezeinek köszönhetően. A szervezés is külön feladatot igényelt: összeírták az utcalistákon, hogy melyik házban hány személynek kell készíteni az édességet, és az új beköltözőknek is meséltek erről a szép tradícióról. Mivel nem szerettek volna kihagyni senkit az ajándékozásból, ezért idővel más vallásúak és felekezetűek is kaptak a 20 ezer dudából és 40 ezer lapos ostyából – elevenítette fel emlékeit a jelenlegi kántor.
Fotó: Kozma Erika