A 2021-es év eseményeit és eredményeit értékeli sorozatunkban a mogyoródi képviselő-testület. dr. Szabó István képviselő beszámolója következik.
Mogyoród az elmúlt időszakban fejlődött, hiszen – alapvetően a különböző állami támogatások eredményeként – bölcsőde épül, turisztikai fejlesztések valósulnak meg, az ott dolgozók munkájának eredményeként működnek a közintézményeink. A település arculata azonban egyre inkább megváltozik, elveszíti azt a jellegét, amelyet megszoktunk és amihez az itt élők többsége ragaszkodna. Egy településnek fejlődni kell, ez nem kérdés: de ez a folyamat tervezett, átgondolt és az itt élők közösségének igényeihez igazodó kell legyen. A szinte korlátok nélküli belterületbe vonások, a helyi építési szabályok fellazításának következményeként olyan számú – sok esetben többlakásos – lakóingatlan megjelenését eredményezik, amely községünk életminőségét már érezhetően rontja, településrészek arculatát visszavonhatatlanul változtatja meg.
A COVID miatt az elmúlt évben a jogszabályok lehetővé tették, hogy a döntéseket a polgármester egyedül hozhassa meg – adott esetben képviselői tiltakozás ellenében is – és ez felerősítette az előbbiekben jelezett folyamatokat. Szerencsére ma már a 9 fős testületben kialakulni látszik egy többség, amely érzi a helyzet tarthatatlanságát és határozottan meg akarja változtatni ezt a gyakorlatot. Jelzésértékű, hogy a vészhelyzeti jogrend megszűnése után a képviselő-testület azonnal bizottságot állított fel egyes polgármesteri – önállóan hozott – döntések felülvizsgálatára. A számos szabálytalanságra (például a döntés szükségességének és arányosságának figyelmen kívül hagyására) utaló jelentést a testület elfogadta, de napirendre került végre a korábbi – általam is sokat kritizált – működési szabályzat (SZMSZ) korrekciója, illetve a belterületbe vonások gyakorlatának felülvizsgálata is.
Azon leszek a jövőben is, hogy Mogyoród fejlődését ne egyes – adott esetben a községfejlesztéshez hozzájárulást nem, vagy alig fizető – magánszemélyek, cégek ingatlanfejlesztési projektjeinek üzleti eredménye, hanem a község többségének jogos igénye határozza meg. A legutóbbi közmeghallgatáson elhangzottak világos üzenetet jelentenek: a faluközpontban legyen végre művelődési ház, de ugyanitt akadályozzuk meg a profitmaximalizáló többlakásos társasházak térhódítását! Sokszínű közösségeket építsünk és ne szürke csarnokvárost! Őrizzük meg Mogyoród természeti és kulturális, történelmi értékeit!
Munkámmal – az ebben egyetértő képviselőtársaimmal közösen – a jövőben is azon leszek, hogy Mogyoród fejlődjön, de szabályozottan, az itt élők többségének elvárásait figyelembe véve és ne váljék véglegesen az ingatlanspekuláció áldozatává.